Bordás Dániel: „Történelmet írtunk magyar csapatként Romániában”

A harmadosztályú FK Csíkszereda fogadta az élvonalbeli Dinamo Bukarestet a Román Kupa nyolcaddöntőjében. Az esélyes mindenképpen a fővárosi alakulat volt, a magyar csapat azonban képes volt varázsolni. 0-0-val lehozták az első félidőt, a fordulás után pedig 5 perc alatt, két gólt szerezve lepték meg az ellenfelet. A Dinamo ugyan egyenlíteni tudott, fordítani azonban nem. A kétszer tizenöt perces ráadásban megtették ezt, ám ekkor az FK tudott egyenlíteni. A büntetőpárbaj pedig habár rosszul indult, mégis álomszerűen végződött.

A Csíkszereda kapuját Bordás Dániel védte, aki korábban három szezonon keresztül a Hódmezővásárhelyi FC kapuját őrizte, vele beszélgettünk.

Oldalvonal.hu: Kezdjük az elején. Hogy kerültél Csíkszeredára?

Bordás Dániel: „Kicsit több mint 150 napja, május 31-én bokaszalag-szakadást szenvedtem edzésen. 1 hónapot mankóztam, júliusban állhattam rá először a lábamra. Emiatt a sérülés miatt a csapatok lemondtak rólam, mert a bajnokság első meccsére nem lettem volna egészséges. Egyetlen csapat, akit ez nem érdekelt és nem hátráltatott az FK Csíkszereda volt, így nem is volt kérdés, hogy bíznak bennem és őket kell, válasszam.” 

_{Fotó: szekelyhon.ro / Gecse Noémi}

Oldalvonal.hu: Milyen a munka a csapatnál?

Bordás Dániel: „Nagyon kemény munkát végez a csapat, van, amikor sajnálom a mezőnyjátékosokat, de a kemény munka, mint most is, meghozza a gyümölcsét. És ez a munka reméljük, hogy hozzá fog segíteni minket a hosszú távú céljainkhoz, ami nem titok, a bajnoki cím. 

Oldalvonal.hu: Mire számítottak a Dinamo Bukarest elleni kupameccsen? Milyen volt a meccs?

Bordás Dániel: „Mióta kisorsolták a kupafordulókat, mindenkinek a fejében ez motoszkált, de nem csak a játékosoknak, az egész városnak. Nagy volt a várakozás. Nem volt sok esélyünk papíron, de mi ezt a kis esélyt szerettük volna meglovagolni. Nekünk már az győzelem volt, hogy hazai pályán futballünnepet csinálhattunk. Ahogy telt a mérkőzés, éreztük, hogy van keresnivalónk, és egészen a hosszabbításig jutottunk, ahogyan az edzőnk mondta szívbetegeknek nem ajánlott meccsen. Na de a java még hátra volt.”

_{Fotó: szekelyhon.ro / Gecse Noémi}

Oldalvonal.hu: Az egyszer biztos. Jött a büntetőpárbaj, ami szintén nem volt szívbetegeknek való.

Bordás Dániel: „Maga a tizenegyes párbaj számunkra nagyon rosszul kezdődött, hiszen egyből kihagytuk, és nekem is nagyon rosszul ment, irányt sem találtam el. Aztán az egyiknél ráéreztem, de abba beleütni tudtam csak, és akkor jött a fölé bökött tizenegyes. Majd elérkeztünk az utolsóhoz, ami ha kimarad továbbjutunk . Sikerült megfognom és kezdetét vette az ünnep. Körülbelül 4 ezer ember jelenlétében. De kiderült, hogy korán ünnepeltünk, mert a játékvezetők megismételtették a büntetőt. Ekkor kicsit elszabadult a pokol, a Dinamo edzője sem értette, hogy mi történik, ő már megtapsolta a MI közönségünket, és azon kapta magát, hogy még játékban vannak a kupában. Az újrarúgatott tizenegyest is sikerült megfognom, és akkor már kezdetét vehette az igazi örömünnep, aminek még mai napig hatása alatt vagyunk, és amiből tudunk erőt meríteni. A hangulat eddig is szenzációs volt, nagyon jó a társaság, jó emberek alkotják a csapatot, akik tűzbe mennek a társukért. De most különösen jó az atmoszféra, van, aki mai napig a hatása alatt van a városban. Nem csoda, hiszen történelmet írtunk magyar csapatként Romániában. Örülök neki, hogy a sok lemondásnak köszönhetően most egy ilyen, történelmi sikert elért csapat tagja lehetek.”

_{Fotó: foter.ro}

Oldalvonal.hu: A bajnokságban is jól áll a csapat, 10 meccs után a második helyen álltok. Milyen a román III. osztály a magyarországi viszonyokhoz képest?

Bordás Dániel: „Úgy gondolom, hogy a mostani csapat magyar NB II-ben biztos nem a kiesés ellen harcolna, de a feljutásért sem menne. Az első nyolcban viszont benne lenne szerintem. Olyan körülmények vannak itt, ami otthon nagyon sok NB II-es csapatnál nincs meg, itt minden adott a sikerhez.”

_{Borítókép: maszol.ro / Pál Zoltán}